| Nemesrádó Település |
|
Nemesrádó Zalaegerszegtől 22 kilométerre, a Principális csatorna észak-déli völgyében, dombos területen fekszik.
Nemesrádó Zalaegerszegtől 22 kilométerre, a Principális csatorna észak-déli völgyében, dombos területen fekszik.
1747-ben épült a Szentháromság tiszteletére szentelt fa templom a település központjában. A mai templomot 1750 körül kezdték el építeni. 1792-től 1974-ig Nemesrádónak saját plébániája volt.
1844-től 1971-ig a gyerekek helyben járhattak általános iskolába.
A község szülötte Gönczi Ferenc néprajzkutató, Göcsej kiváló ismerője. Emlékét a templomkertben emléktábla őrzi.
Történeti adatok:
A települést 1251-ben említik először "Raduh" néven. A zalai vár földjei közé tartozott.
1273-ban IV. László több rádi jobbágyot külön is megnemesített.
1333-ban Olraduh (Alsó-raduh) néven szerepel.
1354 Felseraduh
1790. Rád
1898-tól Nemesrádó
1952-ben a falu nevét Rádóra változtatták megfosztva "nemes" előtagjától.
1991. október 1. a község visszanyerte a Nemesrádó nevet.
** Raduh a szláv eredetű Rád személynév kicsinyítő képzős származéka.
Nemesrádó, Nemesrádó Település
|
| |
